A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség vezetősége a magyarországi zsidóság képviseletének kérdéséről

Budapest, 2008. május 6.  /  5768 Ijjár Ros Chódes 2.

Alapértékek és alapproblémák

A reform irányzat és a Szim Salom Hitközség alapvető (zsidó) értéknek tartja a sokszínűséget, a pluralizmust és az igazságosságot. Mint köztudott, a magyarországi zsidóság képviseletének új alapokra helyezését elsősorban az teszi szükségessé, hogy a jelenlegi rendszer nem felel meg ezeknek az alapvető értékeknek. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a közös zsidó érdekképviselet mint olyan önmagában is problematikus. Pontosan a diverzitás, a zsidó identitások és vélemények sokfélesége teszi problematikussá, és az, hogy a zsidóság közel két évezred alatt sajátjává vált jellemzője egyfajta “decentralizáltság”. Ugyanakkor elismerjük, hogy lehetnek olyan érdekek és helyzetek, amelyek indokolttá tehetik a képviselet létét. Bármilyen formában is újuljék meg a magyarországi zsidóság közös képviselete, a megoldásban a fentebb említett értékeknek kell érvényesülniük.

Kit?

Ahhoz, hogy közelebb jussunk a magyarországi zsidóság képviseletének “ideális formájához” mindenek előtt meg kell határoznunk, hogy mit is értünk ebben az összefüggésben magyarországi zsidóság alatt, és hogy ki előtt kell/lehet/érdemes képviseltetnie magát.

A magyarországi zsidó identitású emberek nehezen behatárolható csoportján belül minden bizonnyal többségben vannak azok a szekuláris és asszimilált zsidók, akik ezt az identitásukat közösségi kereteken kívül élik meg. Ugyanakkor létezik egy diverz zsidó közösségi élet is. Egymáshoz, egymás tevékenységéhez ezer szállal kapcsolódó intézmények, civil szervezetek és formálisan vagy informálisan működő hitközségek alkotják. A szervezetlen, zsidó közösséghez nem kapcsolódó egyének képviselete sem reális célja, sem jogalapja, de még retorikai eszköze sem lehet egy szervezetnek. Ugyanakkor az említett zsidó közösségi hálót – sokszínűsége és belső feszültségei ellenére – mi egy egységnek tekintjük, amely bár messze nem fedi le a Magyarországon élő zsidó identitású emberek összességét, más, mint az őt alkotó individuumok vagy akár közösségek, szervezetek, intézmények összessége. A zsidó család mellett ez a közösségi háló a (bármilyen jellegű) zsidó identitás továbbvitelének legfőbb letéteményese. A képviselet kérdésének tárgyalásakor ezt nevezzük – az egyszerűség kedvéért – magyarországi zsidóságnak.

Ki előtt és miért?

Nem gondoljuk, hogy a magyarországi zsidóságnak egységesen kellene képviselnie magát Izrael Állammal, más államokkal vagy ezek vallásos vagy világi zsidó szervezeteivel szemben.

Nem gondoljuk, hogy a különböző zsidó vallási irányzatoknak közösen kellene képviselniük magukat más felekezetekkel való kapcsolataikban.

Nem gondoljuk, hogy jelenleg szükség lenne a magyarországi zsidóság egységes megjelenítésére a nyilvánosság előtt, sőt ellenkezőleg, a sokféleség megjelenítést tartjuk kívánatosnak. A tavaly decemberi “flódniügy” és az azt követő reakciók is arra világítottak rá, hogy a magyarországi zsidóság sok tekintetben nem egységes, s hogy éppen ezért abszurd, hogy egy zsidó vélemény ma reprezentatívként jelenhet meg. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi “véleménymonopólium” leginkább annak a privilegizált helyzetnek a következménye, amit egy zsidó szervezet, a Mazsihisz a magyarországi zsidóságnak az államal szembeni reprezentációjában élvez.

Úgy gondoljuk, indokolt a zsidó közösség képviselete a Magyar Állam előtt.

Számos indokot hozhatnánk fel történelmi, társadalmi, politikai és szimbolikus szempontok mentén, amelyekről egyenként is külön vitát lehetne nyitni. A legkézzelfoghatóbb és talán legkevésbé vitatott indok az, hogy a Magyar Állam, saját jogfolytonosságát és ezáltal felelősségét elismerve elkötelezte magát a Soá idején a magyarországi zsidóságot mint közösséget ért mérhetetlen veszteségek enyhítésére, és ezen a jogcímen anyagi támogatást biztosít a magyarországi zsidóságnak, pontosabban annak reprezentatívként kezelt szervezetének. Úgy gondoljuk, a magyar zsidóságnak létérdeke és erkölcsi kötelessége élni a “kárpótlás” e lehetőségével, elfogadni a támogatást, és a lehető legjobban használni azt – ehhez pedig valamilyen viszonyban kell lennie az állammal. Két lehetséges út kínálkozik. Az egyik: az egyes szervezetek ernyőszervezetbe vagy fórumba tömörülése. A másik: az állam közvetlenül is eljuttathatná a támogatást az egyes szervezetekhez, de azok ebben az esetben mint a magyarországi zsidóság egy-egy szelete jelennének meg, az elosztás elveit pedig ebben az esetben is a közösség konszenzusával kellene meghatározni.

A Magyar Állam és a zsidó közösség kapcsolata ma és a változás lehetőségei

Az állam és zsidó közösségek viszonyát a legutóbbi időkig nagyrészt az állam passzivitása határozta meg. A passzivitás oka lehetett tájékozatlanság, lehettek kényelmi szempontok, félévszázados beidegződések, korábbi döntések tehetetlenségi nyomatéka. Ma a zsidó közösséget megillető “kárpótlást” egyetlen szervezet, a Mazsihisz kapja. Realisztikusan sajnos nem reméljük, hogy “az állam” (a politikai döntéshozók, vagy akárcsak az illetékes kormányhivatal) egyik napról a másikra “megvilágosodik”, történelmi összefüggéseiben átlátja a magyarországi zsidóság fennálló, belülről nézve is bonyolult viszonyait, és senkire nem várva, eddigi kizárólagos partnere, a Mazsihisz monopóliumát egy tollvonással megszüntetve radikálisan új helyzetet teremt. Valószínűleg jelentősen bátorítaná az államot, ha a zsidó szervezetek és közösségek (de legalábbis a Mazsihiszen kívüliek) valamilyen konszenzusos javaslatot tudnának tenni a fennálló helyzet megváltoztatására. A Mazsihiszen kívüli sokszínű magyarországi zsidó közösségnek mindenképpen hallatnia kell hangját, markánsan kell kommunikálnia létét, artikulálnia kell érdekeit ahhoz, hogy az állam hozzá merjen nyúlni a fennáló rendhez. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy magas elvárásokat kell támasztanunk a mindenkori magyar kormányzattal szemben. A magyarországi zsidóság belső viszonyainak komplexitása vagy akár “kuszasága” nem lehet ürügy a status quo megváltoztatásának további elodázására. Más szóval: a mindenkori magyar kormányzattól e területen is felelős és bátor politizásást várunk el.

Hogyan?

A Szim Salom vezetőségének jelenleg még nincs kiforrott elképzelése az új alapokra helyezendő zsidó képviselet szervezeti megvalósításának mikéntjéről.

Nem tartjuk eleve elvetendőnek a mások által már felvetett ötletet az állami támogatásnak az egyházi SZJA-felajánlások számának arányában való elosztásáról, amely szükségtelenné tenné a közös ernyőszervezetbe tömörülést. Ám ez a megoldás nem venne tudomást arról, hogy a magyarországi zsidóság nem csak hitközségek, hanem egyéb közösségek és civil szervezetek összessége is, és mivel a holokauszt pusztítása nem csak a szűk értelemben vett vallásos zsidóságot és a vallási élet intézményeit sújtotta, hanem mindenféle zsidó közösséget és szerveződést, a kárpótlásnak a zsidó élet e szegmensére is ki kell terjednie. A jelenleg erre rendelt eszközöket ma szintén a Mazsihisz és – a kuratórium jelenlegi összetétele folytán – a Mazsihisz által kontrollált Mazsök osztja szét pályázati úton.

A forrásmegosztás mikéntjét megelőzi azonban egy másik kérdés, ti. hogy ki és hogyan határozza meg a magyarországi zsidóság körébe sorolandó és ezáltal támogatásra jogosult szervezetek körét. Mint arról már volt szó, nem valószínű, hogy az állam kezdeményezően lépne fel, és vállalná e kör kijelölését. Ez is a magyarországi zsidóság közös feladata volna, itt azonban beleütközünk az erős belső megosztottságba. Sajnálatos tény, hogy a zsidó szervezetek között ma akadnak olyanok, amelyek nem állnak a pluralizmus talaján, és vitatják más zsidó közöségek és szervezetek létjogosultságát vagy akár zsidóságát. Felmerül továbbá a “megélhetési zsidóság” kínos problémája, ti. hogy egy nem megfelelően szabályozott rendszer mellett valós és releváns tevékenységet nem folytató szervezetek is jogot formálhatnak az állami támogatásra.

A párbeszéd szükségessége

Elodázhatatlan lépésnek tartjuk azt, hogy a magyarországi zsidó szervezetek legszélesebb köre eszmecserét folytasson egymással a zsidó képviselet megújitásáról. A Szim Salom közösség igen pozitívnak tartotta a néhány évvel ezelőtti Zsidó Közösségi Fórum kezdeményezést, amely sajnos nem teljesedett ki, és folytatás nélkül maradt.

A Szim Salom Hitközség Vezetősége


Következő bejegyzés: