LMBTQI-barát sábát sáhárit istentisztelet vendégekkel

Az idén is, mint már négy éve mindig, a Budapest Pride Fesztivál keretében megtartottuk LMBTQI-barát sábát sáháritunkat a Bét Orim Hitközséggel és a Dor Hadas Közösséggel közösen. Az imát vezette: Schönberger Ádám (Dor Hadas) és Andics Milán (Szim Salom). Megtiszteltetés volt, hogy ebben az évben felszólaltak az eseményen Dr. Perintfalvi Rita katolikus teológus, Szőke Lídia, az Unitárius Egyház presbitere és Dr. Varga Gyöngyi evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára.

Kelemen Katalin rabbi, aki több hónapos akadémiai szabadságát tölti külföldön, és Dr. Raj Ferenc, a Bét Orim rabbija, aki szintén külföldön tartózkodik, üzenetben üdvözölték az esemény résztvevőit.

A rabbik üzenetei és a vendégek beszédei, áldásai, melyeket az esemény alkalmából mondtak, lentebb olvashatóak.

Az eseményre a Bálint Házban került sor. Támogatását és az LMBTQI-közösséggel való szolidaritását nyilvánította a Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány és a Mozaik Hub is.

A sáhárit után a Szim Salom Hitközség tagjainak csoportja közösen vett részt a Pride-felvonuláson.

 

 

(Fotók: Csí-Komor Krisztina/1, 2, 3;  Mindenki Joga Radio Show/4, 5 és Csonka János/6)

Kelemen Katalin rabbi üzenete

Üdvözletemet küldöm a más vallásokat képviselő vendégeknek és minden résztvevőnek, az istentisztelet vezetőinek és a szervezőknek, a három közösség tagjainak, minden jelenlévőnek. Nagyon sajnálom, hogy idén – berlini négy hónapos tanulmányi szabadságom miatt – nem tudok személyesen részt venni. Kívánom, hogy ez a sábát délelőtt az együttlét, a nyitottság és az elfogadás élményével ajándékozza meg a jelenlévőket. Sábát sálom.

Raj Ferenc rabbi levele 

Kedves Barátaim!

A Bét Orim Reform Zsidó Hitközség rabbijaként küldöm üdvözletemet a tengerentúlról, Berkeley-ből Budapestre. Egyúttal szeretném tolmácsolni amerikai közösségem, a kaliforniai Beth El Congregation tagjainak, rabbijainak, az egész észak-amerikai progresszív zsidóságnak szívből jövő, őszinte jókívánságait eme fontos esemény alkalmából. A szombat reggeli imák hirdessék a szabadságot, a méltóságot és a nyitottságot az LMBTQ emberek, családjaik és barátaik felé.

Most, amikor üzenetemet írom, csupán pár nap telt el a floridai Orlando városban elkövetett borzalmas terrortámadás óta, amely során a radikális Iszlám Államnak hűséget fogadó gyilkos merénylő brutálisan lemészárolt negyvenkilenc ártatlan fiatalt és megsebesített több mint ötvenet. Mivel ennek az iszonyatos bűncselekménynek a helyszíne egy melegklub volt, többen úgy gondolják, hogy a fanatikus gyilkost inspirálhatta az LMBTQ közösség iránt táplált ellenszenve.

Mi, zsidó emberek, saját tapasztalatunkból is tudjuk, hogy a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokra azonnali erőteljes választ kell adni, hiszen az ilyen és hasonló gaztettek egyengethetik az utat a 21. század Auschwitza felé. Már csak ezért is volt annyira megható a világ minden tájáról érkező, szolidaritást kifejező üzenetek sokasága. Persze, azt is tudjuk, hogy a szavak nem elegendőek, tettekre van szükség. A bűnösöknek bűnhődni kell, de nem szabad egy egész népcsoportot vagy vallást okolni a közöttük levő fanatikusok galádságaiért.

Ilyenkor a legfontosabb kérdés a „hogyan tovább”. A médiában tapasztalt politikusok, világhírű filozófusok és tekintélyes teológusok próbálkoztak választ adni. Számomra a legelfogadhatóbb felelet mégsem a tudósoktól, hanem két népszerű televíziós műsorvezetőtől, Stephen Colberttől és Jimmy Fallontól jött. Colbert, aki az Egyesült Államokban mint humorista és szatíraíró is ismert, a szeretet erejét hangsúlyozta, hiszen a szeretet mindennél erősebb és felülkerekedik a kétségbeesésen is. „Emlékezzünk arra – mondta – hogy a szeretni szó cselekvést kifejező ige, tehát tennünk kell valamit”… szeretettel elfogadni, befogadni a másikat. Fallon szerint ez a szörnyű tragédia toleranciára tanít bennünket. Nem ellenségesen, hanem megértéssel kell felismerni a közöttünk levő különbségeket, és egyenlő emberként kevesebbet aggódni saját nézeteinkkel kapcsolatban.

A befogadás és az egyenlőség iránti elkötelezettségünk mélyen benne gyökerezik a zsidó hagyományban: tanításainkban és történelmünkben egyaránt. A Tóra első fejezetében az Örökkévaló “b’celem Elohim – Isten képmására” teremtette az embert. Ez a vers lett modern zsidó elkötelezettségünk alapja az elidegeníthetetlen emberi méltósággal, az emberi jogokkal szemben. Mindenki emberi lény, s ha tőlünk eltérő is, Isten képmására lett teremtve.

Ez az elköteleződés az emberi sokszínűség tisztelete, mások méltósága iránt nemcsak szent szövegeinkben gyökeredzik, de történelmünk tanulsága is egyben. Mivel oly sokszor voltunk kirekesztés és üldöztetés áldozatai zsidóságunk miatt, különösen érzékenyek vagyunk mások kirekesztésével és elnyomásával szemben.

A haladó zsidóság a világon mindenütt, Amerikától Izraelig, s most már Magyarországon is, fellép minden kirekesztett, így az LMBTQ emberek teljes befogadásáért – nemcsak a civil társadalomban, de a zsidó közösségekben is.

Hiszen a Tóra parancsolata is ezt várja el tőlünk: Cedek, cedek tirdof – Igazságot, igazságot kövess!

B’virkát Sálom, a béke áldásával:

Raj Ferenc rabbi

Dr. Perintfalvi Rita katolikus teológusnak, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete elnökének beszéde

Perintfalvi Rita vagyok és katolikus teológusként veszek részt a mai közös ünneplésen. Jóllehet egyházamat nem képviselhetem hivatalosan, hiszen nő vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos szerepem a katolikus egyházon belül a gondolkodás formálásában. Teológusként nagyon fontos feladatomnak tartom, hogy részt vegyek az egyházi közgondolkodás alakításában, és egy kicsit abban is, hogy az emberek számára új, friss teológiai utakat is mutassak. 

Én progresszív teológus vagyok, és az egyik kedvenc teológiai irányzatom a felszabadítás teológiája, amelynek központi eleme éppen a felszabadítás gondolata. Amikor a felszabadításról beszélünk, akkor tulajdonképpen arról van szó, hogy ez a teológiai irányzat társadalmilag érzékeny. Vagyis észre akarja venni, látni akarja mindazt a vallási és társadalmi kirekesztést, elnyomást, megbélyegzést, amit nem tekint a szeretet parancsával összeegyeztethetőnek. De nemcsak látni akarja az egyház vagy a társadalom peremére szorult emberek, (szexuális) kisebbségek fájdalmát és szorult helyzetét, hanem mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ezeknek az embereknek a sorsa változzon, hogy egy igazságosabb, emberibb és befogadóbb világot építsünk magunk körül, amelyben minden ember otthon érzi magát nemétől, vallási hovatartozásától, származásától vagy akár szexuális orientációjától függetlenül. 

Istennek minden emberről van egy álma. És ez az álom nem más, mint az, hogy boldog legyen és megtalálja saját boldogsága egyedi útját, amire bizony nincsen recept. Az ember Isten teremtménye, és minden ember Isten képmását hordozza, ebben rejlik az ő elvitathatatlan emberi méltósága. Mivel minden ember azonos módon birtokosa ennek az „istenképmásiságnak”, így minden ember egyenlő Isten előtt. Az ember elidegeníthetetlen méltósággal rendelkező lény, és mint ilyen, különféle adottságokkal rendelkezik, és különféle döntéseket hoz azért, hogy megtalálja a saját boldogságát. Mindez szabadságában áll, és ez része annak a személyi integritásnak, amit kívülről senki nem vitathat el tőle. Vagyis, hogy ki miként valósítja meg Isten álmát, tehát azt, hogy ő boldog teremtmény legyen, az csak az egyénen múlik. Ennek tisztelete pedig azt jelenti, hogy tisztelem minden egyes teremtményben azt az isteni akaratot, amely megteremtette őt pontosan olyannak, amilyen.

A napokban nagyon megérintett engem Ferenc pápa buzdítása, amiben azt mondta, hogy bocsánatot kellene kérnünk a melegektől (szexuális kisebbségektől) mindazért a bántásért, amit az egyháztól és a keresztény emberektől el kellett szenvedniük. Én nem tudom, hogy Magyarországon vajon ki fogja a példáját követni, de úgy gondolom, hogy elképzelni sem lehetne ennél tökéletesebb alkalmat arra, hogy én, mint katolikus teológus ezt megtegyem. Bocsánatot kérek az LMBTQ-emberektől mindazért a sok bántásért, igazságtalanságért, gyűlölködésből és kirekesztésből származó fájdalomért, amit az egyház és a keresztény emberek okoztak nekik! Sajnos a keresztény teológia története tele van olyan diskurzusokkal, olyan kijelentésekkel, amelyek bántóak, amelyek lelki sebeket okoztak a szexuális kisebbségeknek. Olyan teológiai gondolatok propagálás például, amely szerint a szexuális kisebbségeknek halállal kellene lakolniuk bűnös tetteikért vagy hogy ők minden katasztrófa, baj és sorscsapás okozói, mert felébresztik Isten haragját – nem egyeztethetőek össze a keresztény felebaráti szeretet parancsával. Nekünk teológusoknak sokat kell még dolgoznunk azon, hogy az ilyen gondolatok nyomait és súlyos hatásait valahogy transzformálni tudjuk mind az egyházi, mind pedig a társadalmi közgondolkodásban. Hiszen nagyon sokszor átveszi ezt a keresztény alapú homofób diskurzust a közélet vagy a politika. A magukat kereszténynek tekintő politikusok, akik gyakran megfeledkeznek a szeretet főparancsáról, gyakran úgy akarnak maguknak politikai tőkét kovácsolni, hogy a szexuális kisebbségek ellen hergelnek, uszítanak. Ezzel semmilyen körülmények között sem érthetünk egyet. Mindezért is bocsánatot kérek! Hogy aztán így kiengesztelődve menjünk tovább együtt, mind keresztényként, mind pedig zsidóként egy olyan úton, amely mindannyiunkat személyesen és közösségeinket is a boldogsághoz vezeti! Ebben legyünk társai egymásnak és erősítsük egymást, és nagyon örülök, hogy ma itt lehetek, hogy együtt ünnepelhetünk és imádkozhatunk!

Dr. Varga Gyöngyi evangélikus lelkésznek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanárának beszéde és áldása

Kedves Egybegyűltek!

Van egy gyönyörű, magyar szavunk: EMBERSÉG. Számomra ez a szó arról üzen, hogy minden ember eredendően és végérvényesen összekapcsolódik az éggel, a transzcendens valósággal. Mindannyian ennek a minőségnek vagyunk részesei.

A matematika nyelvén a földfelszín egy tetszőleges pontjára állított merőlegest úgy nevezik: NORMÁLIS. Amikor teológusként erre rádöbbentem, nagy öröm töltött el. Mindnyájan normális emberek vagyunk, lehetünk: a függőleges kegyelem, az életünknek az éggel való összekapcsolódása tesz minket normálissá, bárhol is éljünk, a földfelszín bármely tetszőleges pontján… Ez az áldás, ami gazdaggá tesz.

Az evangélikusok nevüket az evangéliumról: az örömhírről kapták. Újra és újra nagy kihívás, hogy felnőjünk ehhez a feladathoz. A jó hír az, hogy mind áldottak vagyunk emberségünkben, létünkben. Erről üzen ez az ünnep is. És ezért szeretnék most elmondani egy áldást Önöknek – Nektek.

Légy áldott

életidőd érleljen benned szép gyümölcsöket

nézz várakozással minden új nap elé

sok vígságban és örömben legyen részed

azokkal együtt, akik megosztják veled mindennapjaidat

s akiket szíved közepén őrzöl

Légy áldott

ragyogjon szemedből tiszta fény

mindenki, aki csak hozzád lép, merítsen erőt szavaidból

szeresd a feladatokat, amelyeket Isten neked szánt

kezed munkája hozzon megelégedést neked

Légy áldott

gyönyörködj a földkerekség szépségében

kísérjen felfedezéseidben a gyermek kíváncsisága

élj meg minden napot derűvel, őszinte szívvel

szegődjön útitársadul a hála

Légy áldott

legyen mindig melletted a hűséges Isten

erősítse hitedet, hogy ki ne apadjon lelked forrása

gyógyítson szeretetével, vigasztaljon jóságával

burkoljon be irgalma köpenyébe, ha bántana a világ

oldja föl benned égető hiányaidat, vétkek görcseit,

hogy szabad lehess a szeretetre

Légy áldott

Isten vezessen az élet ösvényein, állítsa lábadat tágas térre

országa kincseiből gazdagon részesítsen téged és általad másokat

legyen szép a mai napod és minden holnapod

Légy áldott!

Szőke Lídiának, az Unitárius Egyház presbiterének imája és beszéde

Szabadíts meg minket Uram, a gyűlölködéstől!

Segíts minket Uram, hogy

a jó győzzön és ne a gonosz;

az igazság, ne a hamisság;

az erő és ne az erőszak;

a szeretet, ne pedig a gyűlölet;

a józanság és ne az indulatok;

a megfontolás, ne a kapkodás;

az okosság, ne az ostobaság;

a szorgalom, ne az irigység;

a tehetség győzzön és ne a könyöklés;

a békesség és ne az ellenségeskedés!

Ámen

Az unitárius vallásban legfontosabb érték az ember maga. A teremtett ember, akinek – ahogy egyházunk főjegyzője, Gyerő Dávid mondta, egy múlt heti kolozsváron megrendezésre került beszélgetés alkalmával – „ha a faji, a nemzeti, a vallási önmeghatározása szabad, akkor a szexuális orientációjára vonatkozó önmeghatározása is az. Ennek kérdésében is a szeretet és a szabadság talaján kell állnunk.”

Egyik legfőbb tanításunk így szól: Vallásáért bántani senkit nem lehet, mert a hit Isten ajándéka.

Az életünk is Isten ajándéka. A lényünket, a személyünket, mindent, amik vagyunk Istentől, gondviselő Atyánktól kaptuk, épp ezért hinnünk kell, hogy így vagyunk jók, így vagyunk az ő szemében tökéletesek.

Istentől szabad akaratot is kaptunk, ez az Ő mibelénk vetett hite. Gondolkodunk, érzünk, szeretünk. Ha őszinte, mély, tiszta érzelmekkel fordulunk egy embertársunk felé, legyen az akármilyen nemű is, az sem jóérzésű ember, sem Isten szemében nem lehet bűn.

Ahogy Gyerő Dávid fogalmazott: “Ha a hit Isten ajándéka, a nemi identitás és a szexuális orientáció is Isten ajándéka. Az embernek szabadnak kell lennie szexuális orientációjának megélésében, kinyilvánításában és megmutatásában is.”

Fontos azonban, hogy a minket érő támadásokra ne támadással válaszoljunk, hanem kommunikációval, megértetéssel és szelídséggel. Ez a nehezebb út, de az erősek útja, és az egyetlen olyan út, mely elvezet a célhoz. Emberek vagyunk, egyelőek Isten és egymás előtt.

Ennek megélésében, megértésében, az egymás iránti feltétlen szeretet megtapasztalásában segítsen minket az Úr és adjon erőt a mindennapok megpróbáltatásaihoz, az előítéletek legyőzéséhez, az elfogadáshoz, a békés egymás mellett éléshez! Most és mindörökké! Ámen.

 

 


Korábbi bejegyzés:

Következő bejegyzés: