„A SZÓ VESZÉLYES FEGYVER…” – Kelemen Katalin rabbi dróséja

„A SZÓ VESZÉLYES FEGYVER…”
Esküinkről, vallomásainkról

Kelemen Katalin rabbi dróséja

Kol Nidré 2019/5780

   A Kol Nidré a zsidó ünnepek nagy misztériuma. A mai estén a világ minden táján tömve vannak a zsinagógák. Még az asszimilált zsidók közül is nagyon sokan vesznek részt ezen az istentiszteleten, hogy meghallgassanak egy mind nyelvileg, mind tartalmilag különös és érthetetlen imát. Hiszen ez az ima a ma már kihalt arámi nyelven azt az abszurditást kéri, hogy épp most megfogadott esküink töröltessenek el.
Mi lehet az, ami – elbűvölő, ősi dallamán túl is – elvarázsol minket a Kol Nidrében?

   Keletkezésének történelmi kontextusát tekintve érthetőbbé válik a szöveg. Eredete valószínűleg a spanyol inkvizícióra nyúlik vissza, az erőszakos kikeresztelések időszakára. E nézet szerint a marannusok mondták, hitet téve ezzel a zsidósághoz való hűségük mellett. Ha kényszerből kénytelenek is voltak az inkvizíció terrorjának engedni, ez nem érvényes, esküjüket annullálja ez a jogi deklaráció.

__Istennek tett ígéretekkel egyébként is óvatosságra int a rabbinikus hagyomány.
__Rabbi Meir például három csoportba sorolja az embereket. Szerinte az, aki minden fogadalom nélkül teljesíti vallásos kötelezettségeit, magasabban áll nem csak annál, aki Istennek tett fogadalmát nem tartja be, hanem annál is, aki fogadalmat tesz Istennek és betartja azt.
__A Kohelet Rábbá midrás gyűjteményben ez áll: „Bölcseink ezt tanították: Három olyan eset van, amikor az Örökkévaló kinyitja egy személy égi számlakönyvét, hogy megvizsgálja, vajon méltó-e az illető arra, hogy csoda által megmentse őt. Ezek a következők: Amikor valaki magányos utazásra indul, amikor valaki egy beomlani készülő házban ül, és amikor valaki vallási esküt tett és megszegte azt.
__Több mint másfél évezreddel később a slabodkai jesiva feje, Mose Mordecháj Epstein rabbi a Kol Nidré minden korban érvényes üzenetén gondolkodik. Úgy véli, hogy erkölcsi szilárdságunk hiányát valljuk meg benne. A spirituális növekedésünk útját álló képmutatást és önelégültséget egy őszintén alázatos vallomásban kell szétoszlatnunk, beismervén, hogy esküink gyakran nem eskük, fogadalmaink nem fogadalmak. Efféle elmélkedés kíséretében a Kol Nidré recitálása valóban felkészít minket arra, hogy Jom Kippúr napja lélek-tisztító tapasztalattá váljék.
__Más vallási vezetők történelmünk során ellenezték a Kol Nidré mondását, attól tartva, hogy az a fogadalmak félvállról vevésére buzdítaná a híveket.
__Születtek újabb szövegváltozatai is a Kol Nidrének. Némelyik progresszív zsidó máchzorban található héber nyelvű szövege „pozitívba fordítja” az ima tartalmát: fohász azért, hogy a következő évre szóló, tiszta szívvel tett fogadalmaink meghallgattassanak.

__A fentiek közül akármelyik megközelítés is áll hozzánk közel, abban mindegyik megegyezik, hogy kimondott szavaink óriási jelentőségére, hatására irányítja a reflektorfényt.

__Nem csak a kimondott szavak tartalma, de óriási mennyisége is maga Jom Kippúr nagy kihívásai közé tartozik. „Jóma – A nap” huszonöt órája, öt istentisztelete során szinte megszámlálhatatlanul sok szónak kell elhagynia ajkunkat. E fáradságos munkában elmélyülve – az ’ávodá’ nem csak ’istentisztelet’-et, hanem ’munká’-t is jelent héberül – megtörténhet velünk az ima csodája: bizonyos szavak friss, fontos jelentéssel telítődnek, éppen nekünk szóló, akár revelatív személyes üzenet hordozóivá válnak.

__Az Engesztelés Napja imáinak középpontjában a nap folyamán többször is elhangzó Viduj – Bűnvallomás áll. Bűneink tudatosítása és megvallása a tesuva (megtérés) első lépése. A hagyomány szerint két hosszú bűnlajstromot sorolunk fel: az alefbet betűivel kezdődő „kis” bűnvallomást (Ásámnú), és a dupla ábécére írott „nagy” vidujt (Ál chét). A világ szinte minden bűnét magába foglaló listákat többes szám egyes személyben mondjuk. Vajon miért? Nincs köztünk senki, aki mindet egymaga elkövette volna!
__Hagyományunk két okot jelöl meg válaszul:
1. „Kol Jiszrael árévim ze báze” – azaz ’Izrael minden tagja felelős egymásért’. A kölcsönösség, a kollektív felelősség elve, amelynek fontosságát kiemeli az, hogy az év legjelentősebb napján eszünkbe idézzük.
2. A részletes lista nem vonatkozik minden részletében mindenkire. Ebből a nagy, kollektív vétekhalmazból kell megtalálnia, kiemelnie kinek-kinek a saját bűnét. És mivel mindenki ugyanazt a szöveget mondja, így senki sem szégyenül meg, ami feltétlenül megtörténne, ha mindenkinek a saját – maga vagy mások által ismert – vétkeit kellene elmondania.

__A judaizmus azt tanítja, hogy vétkeinket be kell vallanunk, bocsánatot kell kérnünk azoktól, akik ellen vétkeztünk, és jóvá kell tennünk az elkövetett rosszat. A bevallás és a jóvátevés, a beszéd és a cselekedet helyes arányára hívja fel a figyelmünket a Géri Jichák Méir haszid mester.
__„Ha valaki egy rosszat cselekedett, és állandóan arról beszél és arra gondol – és mint tudjuk, amit gondol az ember, abban benne is van, teljes lélekkel benne van abban, amit gondol – akkor aztán el is merül a közönségességben, és bizonyosan nem lesz képes megtérni, mert szelleme eldurvul és szíve pedig megkérgesedik, ráadásul hatalmába kerítheti a búskomorság. Mit akarsz? Akárhogy kavarod is ezt a mocskot, az mocsok marad. Akár elkövettél valami bűnt, akár nem, mit számít ez a mennyben? Azalatt, amíg erről beszélek, akár gyöngyöket is fűzhetek az ég gyönyörűségére. Ezért mondják: »Hagyj fel a rosszal, és cselekedj jót!« (Zsoltárok 34:15) – fordulj el teljességgel a rossztól, ne gondolj vele, és tedd a jót. Helytelenül cselekedtél? Hozd helyre jótettel!”

 

Elhangzott 2019. október 8-án, a Szim Salom Hitközség Kol Nidré istentiszteletén.


Korábbi bejegyzés:

Következő bejegyzés: