Hitvita két zsidó, egy keresztény, egy muzulmán és egy hindu között a 17. századi Dél-Indiában

ONEG SÁBBÁT EST
2020. november 6-án 18 órakor a Zoom-on

Hitvita két zsidó, egy keresztény, egy muzulmán és egy hindu között a 17. századi Dél-Indiában

PERCZEL ISTVÁN ELŐADÁSA

 

Egy dél-indiai kolostorban talált XVIII. századi kézirat különleges irodalmi művet őriz: egy malajálam nyelven írt polemikus dialógust, amely egy zsidó rabbi, egy zsidó, egy keresztény, egy muzulmán és egy hindu között zajlik a zsidó, illetve a keresztény hit igazságáról a keralai Észak-Paravur zsinagógájában. A mű a rabbinikus zsidó irodalom tanúságával igyekszik igazolni, hogy a názáreti Jézus a zsidók által várt Messiás. Ekként a zsidó iratok (midrások, targumok, Tóra-kommentárok) beható ismeretét mutatja, és alighanem egy jezsuita misszionárius tollából származik. Az előadás ezt a művet fogja bemutatni, és egyben kísérletet tesz a dialógus keletkezésének és eredeti közegének meghatározására, valamint a szerző azonosítására. [Az előadás részletesebb összefoglalója alább.]

      
                  Az észak-paravuri zsinagóga                                   A dialógus egy lapja

Novemberi Oneg Sábbát estünk vendége Perczel István  vallás- és filozófiatörténész, a CEU Középkori Tanszékének professzora.

Perczel István filozófia- és vallástörténész, késő ókori és középkori filozófiával, bizánci és keleti kereszténységgel, valamint szír kéziratokkal foglalkozik. 1995-ben szerzett kandidátusi fokozatot a Magyar Tudományos Akadémia Vallástudományi Szakbizottságában. 1990-től a Pécsi Egyetem Bölcsészkarán oktatott, majd 1994-től a CEU középkortudományi tanszékének tanára. 2004 és 2009 között a Tübingeni Egyetem Keletkutató Intézetében volt kutató, ahol az indiai Szent Tamás-keresztények kéziratos örökségének összegyűjtésével, digitalizálásával, katalogizálásával és feldolgozásával foglalkozott.

Magyarul közölt művei között szerepel a Horváth Judittal közösen készített Plótinosz-fordítás (Az Egyről, a szellemről és a lélekről, 1986); Az Isten felfoghatatlansága és leereszkedése: Szent Ágoston és Aranyszájú Szent János metafizikája és misztikája című monográfia (1999), valamint Új Teológus Szent Simeon költeményeinek fordítása: Az isteni szerelmek himnuszai (2010).

További részletek: itt

CSATLAKOZÁS A PROGRAMBA:

Időpont: 2020.11.06., péntek 18:00
Zoom link: https://us02web.zoom.us/j/84297144192?pwd=czh2NVpFZFpDbll3ZUIzekhVS1c2UT09
Meeting ID: 842 9714 4192
Passcode: 694130

A program 18 órakor gyertyagyújtással és kidussal kezdődik, melyet Kelemen Katalin rabbi vezet.

 

Az előadás részletesebb összefogalója:

Keresztény-zsidó polémia a 17. századi Dél-Indiában hindu és muzulmán környezetben. Malajálam nyelvű dialógus egy keralai kolostor archívumából

Perczel István a 2000-ik évtől kezdve kutatóprogramot szervezett és vezetett a dél-indiai szír keresztény kéziratarchívumok digitalizálására, katalogizálására, közlésére és feldolgozására. A munka legintenzívebb stádiumában, 2005 és 2013 között több mint 1 200 szír és malajálam nyelvű papír kéziratot, több ezer írásos történeti dokumentumot és 60 000 kéziratos pálmalevelet sikerült digitalizálni, a katalogizálás és feldolgozás pedig azóta is folyamatban van. Ezek a kéziratok lehetővé teszik a dél-indiai szír keresztények, más néven Tamás-keresztények eddig legendákba vesző történetének és kultúrájának felderítését. A Tamás-keresztények eredetüket Szent Tamás apostol indiai missziós tevékenységére vezetik vissza. A Tamás-legendák hitelességét nem lehet tudományosan sem igazolni, sem cáfolni, annyi azonban biztos, hogy a késő-ókortól kezdve létezett egy keresztény közösség Dél-Indiában. A keresztények kezdettől fogva együtt éltek, és láthatólag jó viszonyt tartottak fenn a velük egy időben, vagy talán még korábban létrejött dél-indiai zsidó közösséggel, akiket ugyanúgy, mint a keresztényeket a Földközi tenger és India közti intenzív kereskedelem hozott Indiába. Amikor a portugál admirális, Vasco da Gama Afrikát körülhajózva 1498-ban elérte Indiát, majd a következő expedició vezetőjének, Pedro Alvares Cabralnak sikerült megtalálnia az addig csak hírből ismert keresztény közösséget, az a Perzsa Egyház, más néven Nesztoriánus Egyház fennhatósága alá tartozott. A gyarmatosítók intenzív missziós tevékenységet is folytattak, hol szép szóval, hol erőszakkal próbálták katolizálni ezeket a keresztényeket. A misszióban a jezsuiták jártak elöl. 1599-ben sikerült európai jezsuita püspököt kinevezniük a Szent Tamás-keresztények fölé. Alighanem az ezt követő időszakból, a 17. század elejéről származik az a digitalizáció során egy dél-indiai kolostorban talált szöveg, amelyet egy XVIII. századi kézirat őriz: egy polemikus dialógus egy zsidó rabbi, egy zsidó, egy keresztény, egy muzulmán és egy hindu között a zsidó, illetve a keresztény hit igazságáról. A dialógus helyszíne a mai Kerala államban található észak-paravuri zsinagóga. A mű, amely azt hivatott igazolni, hogy a zsidók által várt Messiás a keresztények által tisztelt Jézus, a zsidó iratok (midrások, targumok, Tóra-kommentárok) beható ismeretét mutatja, és alighanem egy jezsuita misszionárius tollából származik. Az előadás ezt a különös irodalmi művet fogja bemutatni, és egyben kísérletet tesz a dialógus keletkezésének és eredeti közegének bemutatására, valamint a szerző azonosítására.


Korábbi bejegyzés:

Következő bejegyzés: