Jom Kippur a kapcsolatról szól, a szerető kapcsolatról. A zsidó nép egész közösségével együtt, de kinek-kinek egyetlenként megélt szerető kapcsolatáról az Egyetlennel.
Az a dilemma, amivel talán a legtöbbet küszködünk egész felnőtt életünkön át: egyfelől az önmegvalósítás, önkibontakoztatás, önbeteljesítés célja, másfelől önzetlenül szerető, önfeláldozó, gondoskodó kapcsolatban élni valaki mással, másokkal. E két cél sokszor összeegyeztethetetlennek tűnik. Szívünk mély vágya, hogy szeressünk és szeretve legyünk, de közben állandóan saját egonkba botlunk. Erről beszélt Kelemen Katalin rabbi Jom Kippurkor elhangzott dróséjában.
