Rólunk írták

Cikkek a hazai és nemzetközi sajtóból, amelyek a Szim Salomról vagy a progresszív zsidóságról szólnak

„Mindig is vágytam rá, hogy hiteles rítusokon keresztül kötődjek a népemhez” – Kelemen Katalin rabbi a Kibic portálon

‍‍2014.05.14. - 14 Iyar 5774
Thumbnail image for „Mindig is vágytam rá, hogy hiteles rítusokon keresztül kötődjek a népemhez” – Kelemen Katalin rabbi a Kibic portálon

“Erősen vágytam arra, hogy tabumentes, spirituális zsidó közegben – másokkal együtt és a hozzám hasonló helyzetben levőket segítve – tudjam feldolgozni a Soá-traumát és felépíteni egy örömteli vallásos zsidó létet. Ilyen közösség nem létezett (…), meg kellett teremteni. Itt természetes módon éljük meg a zsidóság összes színét, nem gondolva azt, hogy jobbak vagy rosszabbak vagyunk, mint mások. Így sikerül fokozatosan kinőnünk az áldozat-szerepből.” – mondja Kelemen Katalin rabbi az interjúban, amelyet Czenkli Dorka készített a Kibic portál számára.

A teljes cikkhez kattintson →

A “Tudózsidó” a zsidó irányzatok egyházi bejegyzéséről

‍‍2011.07.29. - 27 Tamuz 5771

A Mazsihisz által képviselt neológia a reform irányzatból nőtt ki, tulajdonképpeni létrejöttét az 1868-as zsidó hitfelekezeti kongresszustól számítjuk, míg a Szim Salom és Bét Orim szellemi elődjének tekinthető Chorin Áron aradi rabbit már 1805-ben felelősségre vonták a liturgiában és a nevelésben bevezetett radikális reformjai miatt, az 1848-ban megalakult pesti Reform-egyletet pedig a Szemere-kormány “a régi vallásos és polgári intézményű izraelitáktól különvál(t)” hitközségként ismerte el.

A teljes cikkhez kattintson →

Rólunk (is) írták: sajtószemle 2011.07.

‍‍2011.07.19. - 18 Tamuz 5771
Thumbnail image for Rólunk (is) írták: sajtószemle 2011.07.

Az egyházügyi törvénytervezet és záróvitája, majd az utolsó pillanatban módosított törvény elfogadása kapcsán az alábbi cikkek említik a Szim Salomot is. A cikkek egy része még arról szól, hogy a Szim Salom is a többi hitközséggel, zsidó irányzattal együtt elismert egyházi státuszt kaphat, míg a többi cikk már a parlamenti vita és szavazás körül kialakult botrányos antiszemita közjátékot ismerteti.

A teljes cikkhez kattintson →

Budapest 100 a Ráday u. 9-ben: Beszámoló a Beyond Budapesttől

‍‍2011.04.11. - 8 Nisan 5771

Aki ellátogatott a verőfényes vasárnapon a ferencvárosi Ráday utca 9-be vagy éppen a józsefvárosi Százados úti Művésztelepre az nem mindennapi csodákat láthatott. A két ingyenes rendezvényünk összesen kb 300 fő vendéget csábított városi felfedezésre és közös kultúrélményre.

A teljes cikkhez kattintson →

100 éves nyílt házak – vendégségben az ország egyetlen rabbinőjénél (Népszava Online)

‍‍2011.04.10. - 7 Nisan 5771

Magyarország egyetlen rabbinője, Kelemen Katalin is vendéglátó volt azon a vasárnapi rendezvényen, amelyen 45 budapesti 100 éves házat mutattak be a ház lakói. Ugyanis a Szim Salom (Adj békét!) Hitközség zsinagógája is egy ilyen 100 éves ház első emeletén működik a Ráday utcában. Ezért kérte fel a rendezvény egyik szervezője, a Beyond Budapest a rabbinőt, hogy vállalja el a vendéglátást. A ház történetére, a különleges zsinagógára több százan voltak kíváncsiak.

A teljes cikkhez kattintson →

Az oroszlán szalmát rágcsál (Szombat Online)

‍‍2009.07.13. - 22 Tamuz 5769

(2009) Magyarországon nincs olyan, közös tulajdonságokkal, érdekekkel, értékekkel, vagy bármi mással jól körülhatárolható közösség, amelyet úgy általában zsidóságnak nevezhetnénk. A közbeszédben a vallásos zsidók és a zsidó származású/identitású magyar állampolgárok halmazát értik alatta. Szociológiai felmérések, kárpótlási adatok, adózási, népszámlálási, meg kitudja még milyen statisztikák alapján, de leginkább politikai célszerűség okán e virtuális halmaz méretét százezer főre becsülik. Ez a tömeg azonban annyira heterogén, nagy része annyira mélyen integrálódott a többségi társadalomba, hogy talán még rossznéven is venné, ha jövőjét a zsidó közösségek sorsához kötnénk.

A teljes cikkhez kattintson →

Összeül a Magyar Zsidó Kongresszus (HVG Online)

‍‍2008.11.11. - 14 Heshwan 5769

(2008) A Mazsihisz kezdeményezésére november 16-án összeül a Magyar Zsidó Kongresszus, amelyen minden magyarországi zsidó szervezet részt vehet. A tanácskozáson éles viták várhatók: jó néhány szervezet szerint a Mazsihisz monopol helyzetén változtatni kell. Az elmúlt években a Mazsihisz képviseleti tevékenységét számos kritika érte. Több zsidó szervezet, köztük az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség), illetve a Szim Salom reformzsidó közösség nem vesz részt a találkozón, azzal az indokkal, hogy „nem tartják kielégítőnek a Kongresszus hatáskörét”. Más szervezetek, melyek a részvétel mellett döntöttek, a helyszínen kívánják a demokratikus képviselet formájára és tartalmára vonatkozó nézeteiket kifejteni.

A teljes cikkhez kattintson →

Kongresszusi kételyek (Szombat Online)

‍‍2008.11.10. - 12 Heshwan 5769

(2008) A Mazsihisz, mint előző számunkban hírt adtunk róla, 2008. november 16-ra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszust, melyen „részt vehet minden olyan önálló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli csoport, amely magát magyar zsidóként határozza meg.”
Több vallási és civilszervezetet megkerestünk, hogyan vélekednek a kezdeményezésről. Többen az ünnepekre hivatkozva nem tudtak válaszolni, ám még többen nem akartak megnyilatkozni az ügyben. Válaszadóink elsősorban fenntartásaikat és kételyeiket fogalmazták meg.

A teljes cikkhez kattintson →