(Gondolatok a vérbosszúról)
Szegő Krisztina dróséja a B’résit hetiszakasz kapcsán a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség október 13-i szombatfogadásán hangzott el.
Korunk háborúi nem katonák és katonák közt, hanem kifejezetten a civil lakosság, elsősorban ártatlan emberek ellen folynak. Mit érezhetünk halott szeretteink gyilkosai iránt? Megbocsátást vagy bosszúvágyat? Megengedett-e törvényeink szerint a vérbosszú, a szemet-szemért elv (2 Mózes 21,24-26) alkalmazása, vagy inkább feltételek nélküli megbocsátást kell tanúsítanunk? Ez a kérdés már a holokauszt, és minden pogrom után is felmerült. Kapunk-e rá valaha is választ?
Ezen a héten újrakezdjük a Tóra olvasását. A múlt héten befejeztük, és most visszatérünk a kezdetekhez, az 1. könyv első fejezetéhez, melynek címe Börésit, azaz kezdetben. Ez az a hetiszakasz amit majdnem mindenki ismer, sok esetben a gyerekek is. Arról szól, hogy Isten megteremti a világmindenséget, benne az első emberpárt, Ádámot és Évát. Gyermekeik Káin és Ábel vitába keverednek. Káin megöli testvérét, Ábelt, majd pánikba esik és elbujdosik. Az Örökkévaló keresi őt, „Káin, hol van a testvéred?” kérdezi (vö. Ádám, hol vagy?). Káin persze sejti, hogy a kérdés inkább számonkérő, mint udvariassági érdeklődés, ezért meglehetősen pimaszul felel „őrzője vagyok-e én a testvéremnek?”
„Mit tettél? Testvéred kiontott vére hozzám kiált a földről”. A Hertz-féle kiadás kommentárja szerint a hozzám kiált mondat itt azt jelenti, Bosszúért kiált. (Lásd Jób XVI.18.) „Ó föld, ne fedd be véremet és kiáltásomnak ne legyen pihenő helye.”
Az Örökkévaló ugyan nem áll bosszút, de átkot bocsát Káinra: „És most átkozott legyél a földről, amely kinyitotta száját, hogy felvegye kezedből testvéred kiontott vérét. Ha míveled a földet, ne adja neked többé erejét. Kóbor és bujdosó légy a földön.” (Gen. 4,11-12)
„És felelt Káin az Örökkévalónak: »Nagyobb az én büntetésem, semhogy elviselhetném. Íme elűztél ma a föld színéről és színed elől, el kell rejtőznöm; kóbor és bujdosó leszek a földön, megeshetik, hogy megöl majd, aki rám talál. «” (Gen. 4,13-14)
Látni, hogy Káin hisztérikusan félt a vérbosszútól. Nem világos, hogy miért, hiszen a történet idején még nem sokan éltek a földön. Káin mégis védelemért könyörgött. Mire az Örökkévaló ezt felelte: „Azért bárki öli meg Káint, hétszeresen bűnhődjék miatta!” És jelet tett Káin homlokára, hogy ne üsse agyon senki, aki rátalál (Gen. 4,15). Ez a jel, a kegyelem jele a megtért bűnös jele. Sokan félreértik, és a „Káin-jel” vagy Káin bélyeg kifejezést a gyilkos megjelölése értelmében használják. A jel valójában nem megbélyegzi, de éppen védelmet nyújt a bűnös számára.
De vajon Megérdemli-e Isten védelmét valaki, aki behozza a halált a világba? – teszi fel a kérdést tanulmányának címében David Fohrman rabbi (aish.com).
Úgy véli, nem tudhatjuk biztosan, hogyan is halt meg Káin. A Biblia ugyanis nem mondja el. De a Midrás bölcsei a bibliai szöveg töredékeiből összeszerkesztettek egy verziót, amely az első gyilkosságot elkövető férfi haláláról szól. A történet bizarr és kísérteties. A Midrás-történeteket ugyan nem feltétlenül kell szó szerint értelmezni, hiszen gyakran használják az allegória nyelvét, hogy rámutassanak az esemény mélyebb, mögöttes áramlataira. Valószínűtlensége ellenére azonban a történet, amit a Midrás elmond Káin haláláról, nagyon is „igaz” lehet. A bölcseket a következő kérdések terelték Káin halálának értelmezése felé:
Miért érezte magát Káin ennyire sebezhetőnek? Hiszen Isten számos büntetést rótt rá, a nehéz gazdálkodástól a száműzetésig, de nem döntött úgy, hogy Káin megérdemli, hogy megöljék. Akkor miért aggódik ennyire? Kik is pontosan azok a többi emberek, akitől tart? A világ össznépessége akkoriban elég kicsi volt. A szülein kívül nem túl sokan voltak mások. Kitől fél valójában Kain?
Rási, a középkori kommentátorok egyik legnagyobbja szerint, a bosszúálló gyilkosok, akiktől Káin tartott nem emberek, hanem állatok lehettek. Vagyis Káin attól tartott, hogy bűne miatt egy vadállat felfalhatja. Rettenetes halálfélelme furcsa – de nem az egyetlen furcsaság a mesében.
A másik kevéssé érthető dolog Isten válasza erre a félelemre. Káinnak tett ígérete, miszerint aki őt megöli, az hétszeres bosszút fog szenvedni. Először is, miért akarna ilyet ígérni Káinnak? Egy dolog megnyugtatni őt, de miért kellene kiterjeszteni Káinra, egy gyilkosra azt a biztosítékot, hogy aki őt megöli az hétszer szigorúbb büntetést kap, mint amennyit a cselekménye indokol. Miközben nem terjesztette ki ezt a biztosítékot Ábelre, a gyilkosság ártatlan áldozatára.
Aztán további furcsaság: mit is jelent pontosan a „hétszeres bosszúállás”? Nem lehet valakit hétszer megölni, még ha megérdemelné is.
Fohrman rabbi szerint, ha azzal vesződnénk, hogy elolvassuk Káin genealógiai azaz leszármazási táblázatát, és megszámoljuk az összes „ki nemzett kit” és mennyi ideig élt felsorolást, gondolkodhatnánk azon, hogy a Biblia miért érezte szükségesnek, hogy rögzítse mindezt a sok, látszólag triviális információt. Ekkor észrevehetjük, hogy a gyilkosság eme titokzatos említése pontosan a Káintól számított hetedik generációban történik. Ahogyan az átok is hetedíziglen érvényes.
„Ezután elment Káin az Örökkévaló színe elől és letelepedett Nód országában, Édentől keletre.” (Gen. 4,16) Utódai Hanók, Irád, Mehujáél, Metusáél, Lemek. (Gen. 4,18)
Fohrman rabbi úgy érzi, lehet, hogy a „hétszeres” a kifejezés nem a bosszú súlyosságára utal (arra, hogy valakit hétszer megölnek) hanem az időpontra, amikor a bosszú megtörténik. A hét a Tórában szimbolikus jelentőségű szám. Gyakran a befejezést jelenti – egy folyamat csúcspontra hozását.
A biblia furcsán hallgat a történet további részéről, Káin haláláról. Megölték őt? Valaki mégis bosszút állt rajta Ábel miatt? Káin közel 900 évet élt folyamatos és állandó félelemben, talán ez volt az igazi átok. Mindössze csak néhány részlet világos. Olvashatunk egy Lemek nevű férfiról, aki egy napon összehívta két feleségét, és furcsa beszédet mondott nekik:
És szólt Lemek feleségeihez:
„Áda és Cilla, halljátok szavamat.
Lemek feleségei figyeljetek beszédemre,
bizony embert öltem sebemért és gyermeket sérülésemért;
mert ha hétszer bosszultatik meg Káin,
Lemek bizony hetvenhétszer”.
(Gen. 4,23-24)
Mit jelenthet Lemek vérbosszút dicsőítő himnusza? A Hertz-féle kiadás magyarázata szerint öntelten szól feleségeihez: „Íme megöltem egy embert, noha ő nekem csak sérülést okozott. Ha szükséges lenne, elég erősnek érzem magam ahhoz, hogy megöljek minden támadót, aki utamat keresztezi. Ha Káin megöletéséért, noha fegyvertelen volt, hétszeres bosszú várt ellenségére, akkor én, Tubal-Káin fegyvereivel felszerelten, sokkal nagyobb bosszút vehetek”. (Tubal-Káin Lemek fia volt, fegyverkovács, a kovácsmesterség feltalálója.)
Lemek arról beszél, hogy megölt egy férfit és egy gyereket, és furcsa módon utal őse hétszeres bosszújának ígéretére. Mit akar mondani? A Midrás bölcsei összegyűjtötték ennek a történetnek a különféle rejtvénydarabjait, és felépítettek egy példázatot Káin haláláról. Eszerint Lemek, aki Káin hetedik generációs leszármazottja volt (valójában csak a 6.) és 777 évig élt, véletlenül ölte meg Káint amikor vadászni ment a fiával, Tubal-Káinnal. A legenda szerint Lemek tehetséges vadász volt, ám idős korára megvakult. Ezért fia vezette őt kézen fogva, és amikor meglátott egy állatot, ráirányította apja kezét.
Egy napon zörejt hallottak egy bokorból, és a fiú így kiáltott: „Olyat látok, mint egy állat.” Lemek visszahúzta az íját, és lőtt. … A gyerek messziről nézve a holttestet… így szólt: „Amit megöltünk, annak emberalakja van, de a homlokából egy szarv áll ki.” Lemek ekkor kínjában felkiáltott: „Jaj nekem! Ő az én ősöm, Káin!”, és bánatában összecsapta a kezét. Ezzel azonban akaratlanul is megütötte Tubal-Káint és ezzel őt is megölte. (Tánhumá a Genezishez, 11). Vele kihalt Káin nemzetsége.
Ez a változat válaszol arra a kérdésre, hogyan halt meg Káin. Mint egy állat! Igazság szolgáltattatott!
A Midrás Rásival egybehangzóan azt mondja, hogy amikor Isten „hétszeres bosszúról” beszélt Káinért, akkor nem Káin gyilkosának megbüntetéséről beszélt hanem arról, hogy magát Káint bünteti. Vagyis a vers azt mondja, hogy Káinnak végül az életével kellett fizetnie Ábel meggyilkolásáért – de hét generációnyi türelmi időt kapott, mielőtt a bosszú elvégezte volna munkáját.