Hitelveink

Közösségünk nyitva áll minden vallását gyakorolni kívánó zsidó, és mindazok előtt, akik a zsidó vallást választják és érdeklődnek iránta.

A progresszív zsidóság nem tekinti magát a zsidóság egyetlen legitim képviselőjének, hitéletét és szertartásrendjét a hagyományon alapuló zsidó hitelvek és szertartásrendek egyik lehetséges formájának tartja.

1. Isten. Az Istenhez fűződő viszony

S’má Jiszráel, Ádonáj Elohénu, Ádonáj echád Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egyetlen (Deut. 6:4) Minden hívő zsidóval együtt valljuk, hogy Izrael Istene egyetlen és Örökkévaló, Ő a világegyetem teremtője és fenntartója, Ő minden élet forrása, létünk értelmének és céljának hordozója, Ő az élet teljessége. A zsidó tanítások és tapasztalatok szerint lehetséges az, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel, és ebben mi is hiszünk. Kapcsolatunk széles skáláján mind a bensőséges viszonynak, mind a távolság érzékelésének van helye. A kétely és a bizonytalanság szemléletünk megengedett, integráns része. Hitünkben paradoxonok is helyet kapnak: egyszerre valljuk Isten transzcendens és immanens voltát. Isten a bibliai Isten, őseink, Ábrahám és Sára Istene, akiről tudunk beszélni. Isten ugyanakkor “Én Szof”, a végtelen, a misztikus, akiről szinte semmit sem tudunk mondani. Istent szeretőnek és igazságosnak, kegyelmesnek és parancsolónak nevezzük, miközben azt is hirdetjük róla, hogy szavainkkal ki nem fejezhető és fölülmúlja az emberi képzeletet. Az ember szabad akarata számunkra azt a bizonyosságot jelenti, hogy nap mint nap morális döntéseket kell hoznunk, így élve Istentől kapott legnagyobb ajándékunkkal, a szabadsággal. Az, hogy szembenézzünk Isten halhatatlanságával és saját halandóságunkkal, nem zárja ki azt, hogy Istennel való kapcsolatunkat kölcsönös kapcsolatnak éljük meg. A megszólító-megszólított dialógusában a kezdeményezés bármelyik félnek megadatik. Az Isten képére: “b’celem Elohim” teremtett ember immáron társként osztozik Istennel a világ megjavításának (“tikkun olám”) és a megváltás megvalósításának művében. E szövetség kihívást jelent Isten és ember számára egyaránt.

2. A kinyilatkoztatás

A Sinai hegyi isteni kinyilatkoztatás az egész zsidóság alapvető élménye. A progresszív zsidóság azonban nem úgy tekint a Tórára, mint Isten Mózes kezébe adott dokumentumára. A Tóra számunkra őseink hiteles beszámolója az ő Istenélményükről, egy hosszú, belső fejlődési folyamatnak a feltárása. A Tóra Izrael egészének tudása Istenről, időhöz kötött és örökérvényű tanítások összessége. Az isteni kinyilatkoztatást nem a múltban lezárult egyszeri cselekedetként értelmezzük, hanem olyan találkozásként, amelynek minden nemzedék minden egyes tagja részesévé válhat. Ez az út a tanuláson, az imádkozáson és micvákkal (parancsolatokkal) átszott életformán át vezet.

3. A zsidó jogrend (háláchá) és a parancsolatok (micvot)

A rabbinikus zsidó vallás a háláchának nevezett törvényekből, illetve szokásrendből fejlődött ki. A 613 parancsolat egy része azonban egy adott történelmi korhoz kötődik, ezért elavult, értelmét vesztette. A progresszív irányzat a halachikus tradició megismerését szorgalmazza, de azt tartja, hogy mindenkinek magának kell kialakítania a saját, a hagyományokból merítő vallási gyakorlatát. A progresszív zsidóság az alábbi, az Istennel kötött szövetségből fakadó, hitünk elmélyítését szolgáló micvákat helyezi a középpontba:

• A Sábbát (szombat): a pihenésnek, tanulásnak, imádkozásnak, lelki felüdülésnek szentelt nap megtartása.
• Az ünnepek megtartása a zsinagógában és otthon
• Az egész élet megszentelése az étkezési szokások révén.
• Az otthon és a család megszentelése.
• Az imák és áldások rendjének megtartása

4. Hagyomány és modernség

A zsidó hagyományt tanítás és gyakorlat élő, állandóan változó és fejlődő folyamatának tekintjük. Soha nem volt teljesen uniformizált, sem tökéletesen konzisztens. Az egymást követő nemzedékek tapasztalatait, a különböző kultúrák hatását építi magába és viszi tovább.

5. A nők szerepe

Évszázadokon át a zsidó nők helyét a férfiak határozták meg. A progresszív zsidóság azt tartja természetesnek, hogy a nők maguk határozzák meg saját szerepüket és a zsidó közösségben elfoglalt helyüket. Ez az irányzat elkötelezte magát amellett, hogy a férfiaknak és a nőknek minden tekintetben egyenlő esélyük legyen a zsidó vallási, társadalmi és közösségi életben való részvételre, beleértve bármely zsinagógai poszt, a rabbi hivatásának betöltését is.

6. Identitás

E progresszív zsidó közösség tagjai teljes jogú magyar állampolgárok, akik emberi méltóságuk tudatában tagjai annak a demokratikus magyar politikai közösségnek, amely a magyar állampolgárok számára a politikai jogok egyenlőségét alkotmányosan garantálja. Magyar identitásuk alapja állampolgárságuk, zsidó önazonosságuk pedig vallási-kulturális jellegű, s a két identitást nem csak összeegyeztethetőnek tartják, hanem úgy vélik, hogy a kettő erősíti egymást. A Szim Salom hitközösség lehetőséget és példát kíván nyújtani arra, hogy hogyan lehet az előző nemzedékek által átélt traumákat úgy feldolgozni, hogy az ne a feszültségek áthárítására, hanem pozitív magatartásminták meghonosításához és általánossá válásához vezessen. Azt valljuk, hogy a zsidó világban, amely soha nem volt egységes, a fennmaradás egyik fontos záloga ma is a sokszínűség. Az autoriter elvvel szemben az új közösségek önmeghatározási jogát tekintjük érvényesek.

7. Hitéleti intézmények

Közösségünk, más zsidó hitközségekhez hasonlóan, az oktatás, a jótékonyság és a kegyelet (Chevrá Kádisá) intézményeit építi ki és tartja fenn. A Szim Salom igyekszik ezen utóbbi intézményt más zsidó vallási szervezetekkel közösen fenntartani, ám ha ez nem lehetséges, akkor saját temetőt és temetkezési egyletet igyekszik létrehozni.

8. Szertartásrend

A Sábbát és bizonyos más ünnepek megtartásának helyszíne részben a családi otthon, részben a zsinagóga. Zsinagógánkban az évszázadokon át kiformálódott liturgiai gyakorlatot követve két sábbáti istentiszteletet tartunk. Péntek este gyertyagyújtással, kiddussal (a szombatnap megszentelésének szertartásával) és Kábbálát Sábbát istentisztelettel köszöntjük a Szombat bejövetelét. Szombat délelőtt a Sábbát Sáhárit imarend elimádkozása és Tóra Szolgálat történik. Ez utóbbi a hetiszakasznak (párását-há-sávuá) a Tóratekercsből való felolvasását, illetve közös értelmezését jelenti. A zsidó év jeles ünnepeiről a közösség felnőtt és gyermek tagjainak aktív részvételével emlékezünk meg. Istentiszteleteink reform vonásai közé tartoznak az ismétlések elkerülését szolgáló rövidítések, a közös imádkozás és éneklés előnyben részesítése (a kántor vezette ortodox stílusú istentisztelettel szemben) és az imaidőknek a kor életritmusába illeszkedő, rugalmas kezelése. Az a meggyőződésünk, hogy az imáknak a mai embert is megszólító, elevenen ható szövegeknek kell lenniük, ezért ránk hagyományozott formájukat nem tartjuk kizárólagosnak, minden esetben megváltoztathatatlannak. A magyarországi progresszív zsidóság készülő imakönyvében az imák nem csak héber és arameus nyelven, hanem magyarul is szerepelnek, és az imakönyvet a héber nyelvű szövegek latin betűs átirataival is kiegészítjük.