Lionel Blue rabbi, a Leo Baeck College tanára, Angilában számos könyv szerzőjeként és – főképp – rádiós személyiségként ismert. Népszerűségét alighanem a megszólalásait és írásait egyaránt jellemző bölcs humorának és mély humánumának köszönheti. 5771 Jom Kipurján Kelemen Katalin rabbi mestere alábbi szövegével hívott mindannyiunkat az Örökkévalóval való találkozásra.
Lionel Blue:
A TALÁLKOZÁS LEHETŐSÉGE
Istennel találkozni néha nagyon könnyű. Ha azonban mégsem így lenne, mert a némaságban nem szólít meg bennünket a hangja, és nem fogja meg a sötétségben kinyújtott kezünket, akkor elképzelhető, hogy bennünk van a hiba. Tegyünk hát fel magunknak egy pár kérdést.
Lehet, hogy Isten azért nem tud valódi lényében megjelenni nekünk, mert mi sem vagyunk önmagunk előtte. Ahelyett, hogy valódi hangunkon imádkoznánk hozzá, aszerint beszélünk, amilyennek gondoljuk, hogy lennünk kellene. Mások elvárásaihoz alkalmazkodva szólítjuk meg, aszerint, ahogyan képzeletünkben Isten szeretne minket látni. Ebből a csapdából a legnehezebb kiszabadulni, mivel a zűrzavar és az istenkáromlás veszélyét rejti magában.
Lehet, hogy Isten mégis találkozik velünk, csak hogy mi nem ismerjük meg Őt. Talán véletlenül meghallott félmondatokban szólít meg bennünket; kósza gondolatokon át, amelyek leheletként futnak át agyunkon; vagy egy imakönyvben megpillantott szó által, amely napokig visszhangzik szívünkben. Lehet, hogy csak a hátsó ajtón tud befurakodni elménkbe, mivel mást nem hagytunk nyitva számára. A többi bejáratot gondosan lelakatoltuk és berácsoztuk, ezért tolvajként lopakodhat csak be az éj leple alatt.
Lehet, hogy nem tetszett, amit hallottunk Isten szájából, csak nem merjük neki megmondani – ezért úgy teszünk, mintha soha nem is találkoztunk volna vele, sőt, nem is volna lehetséges ez a találkozás, hiszen Ő pusztán csak egy eszme. Természetes, hogy bujdosni akarunk előle, mert az Ő szemében sikereink kudarcnak tűnhetnek, és vágyaink semmiségnek.
Lehet, hogy tökéletesen elégedettek vagyunk az életünkkel, és nincs is igényünk a találkozásra. Ezért fennhangon szavaljuk imáinkat, és dicsőítő himnuszokat dalolunk, hogy nehogy a gondolatnyi csöndben megszólíthasson Isten.
Lehet, hogy azért nem engedhetjük meg Istennek, hogy bíráljon minket, mert mi már elbíráltuk Őt – képzeletben már rég visszautasítottuk szemrehányásait. Lehetséges azonban, hogy jobban szeret bennünket, mint gondolnánk; jobban ismer bennünket, mint mi önmagunkat. Isten tartogathat még számunkra meglepetéseket
Lehet, hogy félünk attól a helytől, melyre isten elvezet bennünket. Útnak indíthat bennünket atyánk házából; elküldhet a pusztába, s talán negyven év vándorlásra ítél minket. A vándorlás során elképzelhető, hogy csak a megfoghatatlanba kapaszkodhatunk majd. Vajon az imákért cserébe kapunk-e tőle elég bátorságot ahhoz, hogy kövessük a rögös utat?
Istennel találkozni néha könnyű – de ha nem akarjuk igazán, akkor sosem jöhet létre a találkozás. Ha keressük Istent, megtaláljuk. Megengedi, hogy megtaláljuk, ha minden erőnkkel keressük.
További olvasnivaló – cikk Lionel Blue rabbi életéről a brit The Guardian újság honlapján
Lionel Blue rabbi - a The Guardian fotósának, Sarah Lee-nek a képén
