Oneg Sábbát

2018. decembere óta  – régi hagyományunkat felújítva – havonta egy alkalommal Oneg sábbát estet tartunk egy-egy meghívott vendég közreműködésével. Ezek az estek 18 órakor gyertyagyújtással és rövidített Kábálát Sábbát istentisztelettel kezdődnek, 18:30-kor kerül sor az előadásra, s ezt követi egy vegetáriánus piknik vacsora, ahol mód van az elhangzottak közös megbeszélésére, továbbfűzésére.

2020-ban a koronavírus járvány miatt Oneg Sábbát estjeink egy ideig szüneteltek, de az őszi Nagyünnepek után újra elindítottuk a programsorozatot az online térben, a Zoom alkalmazás segítségével. 2022. februárjától újra visszatértünk a Bálint Házba,  és személyes találkozással tartjuk Oneg Sábbát estjeinket. 

Az estek házigazdája: Kelemen Katalin rabbi.

 

KÖVETKEZŐ ONEG SÁBBÁT ESTÜNK:

Oneg program-sorozatunk ősszel folytatódik, a Nagyünnepek után.

 

KORÁBBI ONEG SÁBBÁT ESTJEINK PROGRAMJAI

2022. június 24.
Elég a Tóra tudása vagy aszerint is kell élni?
Vendégünk: DR. VETŐ ÁGNES

 

További részletek itt.

 

2022. május 6.
Miért hiányoznak nagyon a rabbinők nekünk?
A zsidó vallásjog és az egyenjogúság
Vendégünk: VÁRI GYÖRGY

További részletek itt.

 

2022. március 25.
Rásival vagy Rási nélkül
Vendégünk: URI ASAF

További részletek: itt

 

2022. március 4.
A zsidó Jézus keresztény lett volna?
Vendégünk: DR: IVÁNYI GÁBOR

2022. első Oneg Sábbát estjének vendége DR. IVÁNYI GÁBOR lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

További részletek: itt

 

2021. november 5.
Az első professzionális magyar történetíró zsidó kötődése
Vendégünk: DÉNES IVÁN ZOLTÁN

2021. novemberi Oneg Sábbát estünk vendége DÉNES IVÁN ZOLTÁN eszmetörténész, kutató, egyetemi tanár.

Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója magyar-zsidó volt. Mit jelentett ez az ő számára? Mit értsünk azon, hogy zsidó volt?

További részletek: itt

2021. május 7.
Egy szabadkőműves tokaji rabbi Párizsban: kabbala és zsidó vallási reform
Vendégünk: LÁNCHIDI PÉTER

2021. májusi Oneg Sábbát estünk vendége LÁNCHIDI PÉTER művészettörténész.

Előadása egy eleddig nagyobbrészt ismeretlen tokaji származású rabbinak, David Rosenbergnek a júliusi monarchia (1830–1848) Párizsában készített nagyméretű kabbalista litográfiáját taglalta, amelyen keresztül betekintést nyerhettünk egyrészt a rabbi vallási reform kérdésekben elfoglalt konzervatív nézeteibe, másrészt pedig a polgári reform tekintetében hirdetett haladó eszméibe.

További részletek: itt

2021. április 2.
Az 1970-es évek orosz zsidó emigrációjának identitásproblémái
és a Markis család esete
Vendégünk: HETÉNYI ZSUZSA

2021. áprilisi Oneg Sábbát estünk vendége HETÉNYI ZSUZSA irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár:

“Perec Markis jiddis költő szegény stetlből lett avantgárd költő, utána a szocializmus híve.
Fia, Shimon Markish házasság révén, emigrált és lett professzor Genfben, özvegye és másik fia Izraelbe kaptak kivándorlási útlevelet 1972-ben és elkötelezett izraeliek lettek.
Simon Markis emigráns évei alatt sokat foglalkozott az egykori szovjet zsidók helyzetével és választásaival.
Probléma probléma hátán – ezekbe pillantunk be.”

További részletek: itt

2021. március 5.
„Ott, akkor” – az itt és mostban
Vendégünk: VAJDA JÚLIA

Vajda Júlia mesélt nekünk Ott, akkor – túléléstörténetek a soából c. könyvéről és annak születéséről. 

2021. február 5.
Jicchák Luria életéről, a cváti közösségről és a luriánus kabbaláról
Vendégünk: VÁG ANDRÁS

Vág András előadásában a zsidó misztika kiemelkedő alakjáról (életrajzáról), Cvátról, a spirituális élet akkori központjáról (a közegről, a szellemiségről, a helyi társadalomról), Luria – Teremtéshez kapcsolódó – gondolatai közül néhányról és a luriánus kabbala – zsidóságra gyakorolt – hatásairól beszélt. További részletek itt 

 

2020.12.04. és 2021.01.08.
Júda és Támár története Alexandriai Philón értelmezésében
előadás és közös, szöveg alapú tanulás
Vendégünk: DR. HORVÁTH JUDIT

Decemberben és januárban két alkalommal tanulhattunk közösen Júda és Támár történetéről Alexandriai Philón (i.e. kb. 20– i.sz. kb. 50) szövegei alapján Dr. Horváth Judit klasszika-filológussal. 

“Alexandriai Philón (i.e. kb. 20– i.sz. kb. 50) az egyiptomi Alexandria görög nyelvű zsidó kolóniájának tagja volt, maga is zsidó származású és görög anyanyelvű filozófus. Életművének jelentős része a Mózes öt könyvének – pontosabban az öt könyvből vett részleteknek – az értelmezése. Módszere az allegória, amelynek lényege, hogy a Tóra szövegének szó szerinti jelentésében meglátja és kibontja a számára ott rejlő mélyebb jelentést. Mint görög filozófus, a bibliai szöveget a görög filozófia nyelvére „fordítja le”, de mint a zsidóságát komolyan megélő gondolkodó, ez a szempont ugyanolyan súllyal jelen van az értelmezéseiben.”

 
2020.11.06.
Hitvita két zsidó, egy keresztény,  
egy muzulmán és egy hindu között a 17. századi Dél-Indiában
Vendégünk: PERCZEL ISTVÁN

Novemberi Oneg Sábbát estünk vendége Perczel István vallás- és filozófiatörténész, a CEU Középkori Tanszékének professzora volt. Az online közvetítésnek köszönhetően 92 vendég élvezhette velünk végig az érdekes, képekkel is illusztrált előadást.

“Egy dél-indiai kolostorban talált XVIII. századi kézirat különleges irodalmi művet őriz: egy malajálam nyelven írt polemikus dialógust, amely egy zsidó rabbi, egy zsidó, egy keresztény, egy muzulmán és egy hindu között zajlik a zsidó, illetve a keresztény hit igazságáról a keralai Észak-Paravur zsinagógájában. A mű a rabbinikus zsidó irodalom tanúságával igyekszik igazolni, hogy a názáreti Jézus a zsidók által várt Messiás. Ekként a zsidó iratok (midrások, targumok, Tóra-kommentárok) beható ismeretét mutatja, és alighanem egy jezsuita misszionárius tollából származik. Az előadás ezt a művet fogja bemutatni, és egyben kísérletet tesz a dialógus keletkezésének és eredeti közegének meghatározására, valamint a szerző azonosítására.”

2020. március 6.
Az Énekek éneke értelmezéstörténete
Midrás és felvilágosodás. Hagyomány és szöveghűség. Feszültség és lazaság.

Vendégünk: DR. VAJDA KÁROLY

Márciusi Oneg Sábbát estünk vendége Dr. Vajda Károly irodalomtörténész, hermeneuta, vallásfilozófus, egyetemi tanár, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora volt.

 

2020. január 3.
Merre tart Magyarország?
Társadalmi és politikai helyzetkép a húszas évek nyitányán
Vendégünk: LENGYEL LÁSZLÓ

Január 3-i Oneg Sábbát estünk vendége Lengyel László közgazdász, jogász, politológus, publicista és egyetemi oktató volt.

 

 

 

2019. december 6.
Haszid történetek
Vendégünk: FENYŐ ERVIN

Decemberi Oneg Sábbát estünk vendége Fenyő Ervin színész, író, tanár és Széchenyi-kutató volt.
„Magamról csupán néhány mondat. Voltam színész, irodalomtanár, kutattam Széchenyi István életművét, írásaim egy időben rendszeresen jelentek meg a Liget című folyóiratban. Történelmi kutatásaim révén könyveket publikáltam, tanulmányokat írtam. Írásaimat a Ligeten kívül a Holmi, a Színház, az Irodalomtörténet, a Palócföld, a Soproni Szemle, a The New Hungarian Quarterley és a kolozsvári Korunk adta ki.”

50 haszid történet Martin Buber Haszid történetek c. kétkötetes könyvéből

„Magam válogattam őket. Vannak hidak a történetek között. Nem hagyományos, egyoldalúan szórakoztató előadásról van szó, hanem olyan egyszeri kísérletről, aminek révén az elhangzó történeteket az előadó és a hallgatóság együtt beszéli meg. A hallgatóság részvétele ebben nélkülözhetetlen és természetesen sokesélyes, indoka a történetek szinte kimeríthetetlen mélysége.”

 

 

2019. május 17.
A keresztény teológia és az erőszak mintázata
Vendégünk: DR. VARGA GYÖNGYI

Májusi Oneg Sábbát estünk vendége Dr. Varga Gyöngyi evangélikus lelkész, teológus, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének vezetője, a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesületének egyik alapító tagja volt.

Amikor az időszámításunk utáni 4. században a kereszténység államvallássá lett, addigi üldözött, elnyomott, illetve kontrollált pozíciójából kilépve csakhamar hatalmi helyzetben találta magát. A teológiai üzenet, az istenképekkel összefüggő dogmatikai tételek és természetesen a kiépülő egyházi struktúra elemei adaptálódtak a megváltozott viszonyokhoz. Krisztus pantokrátorként (a császárok örököseként) uralkodott ettől kezdve a világon, és őt kizárólag a férfiak képviselték az egyházi közösségekben.

Az erőszak nyelvezete átjárta az evangélium hirdetésének különféle területeit. A kizárólagosság igényével fellépő kereszténység még napjainkban is ragaszkodik a világ két részre osztásához: az üdvözülők és a kárhozottak (vagy legalábbis a “futottak még”) kettős kategóriájához.

Mi lett az erőszakmentesség jézusi útjából? Mi maradt a szimpatikus (a kifejezés görög eredeti jelentése szerint együtt szenvedő) Isten megtapasztalásának spirituális hagyományaiból? És még talán ennél is fontosabb kérdés, hogy ma, nekünk mi a felelősségünk abban, hogy a hiteles, eredendően jézusi üzenet élő hangon megszólalhasson, és elérjen az emberekhez?

 

 

2019. április 5.
Zsidóság – családtörténet-kutatás és genetika
Vendégünk: DR. SZEGŐ ÁGNES

Áprilisi Oneg Sábbát estünkön Dr. Szegő Ágnes, az OR-ZSE liturgiai tanszékének adjunktusa, az OR-ZSE Egyetemi Könyvtár korábbi igazgatója volt a vendégünk.

A zsidó ősök kutatása speciális és nagyon érdekes.
Egyrészt nehéz, mert őseink sokat vándoroltak, II. József kötelezte őket csak vezetéknév felvételére, és az anyakönyveket is elég későn kezdték el vezetni, ugyanakkor egyre több online forrás, adatbázis, családfa-építő weboldal segít az ősök keresésében.
A populációgenetika egy nagyon izgalmas, új tudomány, kiegészíti a történelemtudomány, a régészet, nyelvészet eszközeit.
A zsidóság származását, különböző csoportjainak eredetét, rokonságát egyre nagyobb mintán vizsgálják. Egyre több zsidó vallású és származású ember végeztet a különböző amerikai laboratóriumokban DNS vizsgálatot, általában sok rokont lehet így találni, de mivel az őseink sokszor összeházasodtak, ezért a látszólag közeli DNS rokonok valójában jóval távolabbiak. Jóval praktikusabb a hagyományos családfa-építés, közben sok valódi őst, rokont és akár élőket is lehet találni.

 

2019.március 22.
A lélekvándorlás a zsidó gondolkodásban
Vendégünk: DR. SZÉCSI JÓZSEF 

A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség és a Keresztény-Zsidó Társaság közös rendezvénye a Bálint Ház Nagytermében

Előadás és beszélgetés Dr. Szécsi József vallásfilozófussal, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkárával

“A zsidóság mindig is vallotta a túlvilági életben való hitet, de ennek a kifejezési formái és módjai különböző korokban változtak és eltértek egymástól. A zsidóságban ma is egymás mellett léteznek az embernek a halál utáni sorsáról, a lélek halhatatlanságáról, a halottak feltámadásáról, és a messiási megváltás utáni világnak mibenlétére vonatkozó különböző elképzelések.”

 

2019. január 25. 
Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben
Vendégünk: KOVÁCS ANDRÁS 

2019. január 25-én Kovács András szociológus volt a vendégünk, aki vetítéssel egybekötött előadást tartott a Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben című kutatás és az annak eredményeit összefoglaló könyv kapcsán.

“1999 ősze és 2000 tavasza között kérdőíves szociológiai vizsgálatot végeztünk a magyarországi zsidóságról. A holokauszt utáni években végzett statisztikai adatgyűjtések után ez volt az egyetlen átfogó kutatás, amely megközelítőleg pontos demográfiai és társadalmi-gazdasági képet adott a magyarországi zsidókról, a zsidósághoz és a zsidó intézményekhez való viszonyukról. Ez az adatbázis azonban lassanként elavult. A korábbi felmérés óta egy új zsidó generáció lépett a színre, és nagymértékben megváltozott a magyarországi és nemzetközi környezet is. Ezért magyarországi és nemzetközi zsidó szervezetek támogatásával megismételtük a korábbi kutatást, amelynek során közel kétezer interjút készítettünk. Az előadás ennek a kutatásnak a főbb eredményeit mutatja be.”

 

2018. december 14.
Hogyan működik a világ?
Vendégünk: ÁRVAI PÉTER
 

2018. december 15-én, felújított Oneg programsorozatunk első estéjén vezetőségünk tagja, Árvai Péter tartott előadást. 

Igen népszerű téma manapság a fenntartható fejlődés. Egy kedves ismerősömtől nemrégiben azt hallottam, hogy mindenki folyton csak nyafog, de valójában felelősséget szinte alig akar bárki is vállalni…

Erről az jutott eszembe, milyen érdekes is volna egy Oneg Sábbát est keretében elbeszélgetni arról, mennyire drága a húsevés, mekkora a vízlábnyomunk, mivel fog közlekedni 25 év múlva több milliárd ember Ázsiában és Afrikában. És mi a mi saját, mindennapi felelősségünk mindebben, és mit tanít nekünk erről a zsidóság, illetve mire kötelez bennünket ma a több ezer éves zsidó hagyomány?

Árvai Péter a Szim Salom vezetőségének tagja, közgazdász, a Budapest Gazdasági Egyetem francia nyelvű óraadója különböző gazdasági és menedzsment tárgyakban.