2010. november
A nagy izgalom és a sok munka, amivel c’dáká rendezvényünkre készültünk, eredményt és örömet hozott. Elmondhatjuk, hogy sikerrel zártuk a Hospice Ház új ablakaiért rendezett sütizést, amelynek során 116 000 Ft gyűlt össze. Ezt a Szim Salom költségvetéséből 130 000 Ft-ra, egy ablak költségére egészítettük ki.
Rákosi Éva szakértő szervezése és részvétele mellett tizenegy további mestercukrász készítette el azokat a különleges süteményeket, amiket november 5-én és 6-án megkóstolhattunk. (Aki esetleg nem – annak türelemmel kell várnia egy másik hasonló alkalomig, vagy kitalálnia egyet!). Volt olyan sütemény – Csonka Katalin és Dr. Fejér László műve – amely ráadásul kalandos úton, a zalakarosi távolsági busz sofőrjére bízva érkezett meg Budapestre, majd Rákosi Éva jóvoltából a buszpályaudvarról a Rádayba. Ezek az édességek: a csokivarázs, a fügetorta, a gyümölcskenyér, a különféle muffinok, a „Pöttyös”, a biopapucs, a kókuszcsók, a pudingos … és el se lehet mondani, még milyenek, most nemcsak a vendégek élvezetéért készültek. Elsősorban azért, hogy a Szim Salom közössége hozzájáruljon a Hospice Ház betegszobai ablakainak cseréjéhez.
Bitó Lászlótól értesültünk, hogy a Hospice Házban fekvő végstádiumú betegek kényelmét korlátozza az, hogy a régi, rosszul záródó ablakok mellett fáznak. Az ablakok cseréjéért a Magyar Hospice Alapítvány közadakozásra hívott fel. Rabbink, Kelemen Katalin felismerte, hogy ebben a helyzetben a Szim Salom fontos segítséget nyújthat, miközben építhetjük közösségünket, megmutathatjuk egyéni értékeinket is.
A süteménykészítők munkájának és a Szim Salom tagjai és barátai adakozó kedvének köszönhető, hogy a Hospice Ház egyik új ablaka már „készen van”.
November 5-i, a Kábálát Sábátot megelőző c’dáká rendezvényünkön a Magyar Hospice Alapítvány képviseletében részt vett Erdős Judit, aki közvetlen, meleg hangon beszélt arról a nehéz, de szép és érdekes munkáról, amelyet a Hospice Ház csapata: orvosok, ápolók, pszichológusok, koordinátorok, segítők és önkéntesek végeznek a végstádiumú daganatos betegekért, életük minőségéért, emberi méltóságukért és családjuk támogatásáért. „Ott segítünk, ahol nincs segítség”, mondta Judit, akiről később kiderült, hogy korábbról, a Csalogány utcából már ismeri a Szim Salomot. A sütizés és az istentisztelet végeztével elmondta: szívesen venne részt máskor is programjainkon.
Köszönjük tehát mindazoknak, akik a sikerhez hozzájárultak!
Óriási köszönet illeti Rákosi Évát a szervezésért, irányításért, a süteményekért, és azért az ösztönös lendületért, amellyel belevetette magát a munkába.
Köszönjük a cukrászoknak: Csonka Katalinnak, Dr. Fejér Lászlónak, Guba Yvettnek, Gyárfás Katinak, Kloiber Juditnak, Perczel Annának, Rékai Miklósnak, Schwarcz Dórának, Sós Arankának, Szabó Irénnek és Szilágyi Annának.
Köszönjük az adományozóknak: Bartha Magdolnának, Bojtor Lászlónak, Boros Józsefnek, Boros Péternek, Budai Miklósnak, Czárán Tamásnak, Gárdos Bernadettnek, Heller Máriának, Hemera Ákosnak, Kántor Anitának, Karcsai Dávidnak, Karmó Gábornak, Kelemen Katalinnak, Kepecs Ferencnek, Kloiber Juditnak, Mohos Ágnesnek, Perczel Annának, Pogány Anikónak, Prágai Editnek, Radvánszki Gábornak, Rákosi Juditnak, Rékai Miklósnak, Rozgonyi Dórának, Schmidt Zoltánnak, Schwarcz Dórának, Sós Katinak, Szabados Juditnak, Szekér Gittának, Szilágyi Annának, Villányi Mártának, Virág Katalinnak és Jesse Weilnek.
Köszönjük Rozgonyi Dórának, hogy felvállalta az eseménnyel kapcsolatos összes kommunikációs feladatot: a meghirdetéstől a Hospice Házzal való kapcsolattartáson keresztül a belső egyeztetésekig. Köszönjük Kelemen Katalin rabbinak a buzdítást és Szabados Judit ügyvezetőnek a szervezéshez való hozzájárulást és az adományok kezelésében végzett munkát.
(R.D.)














