2010. augusztus / 5770 elul hava
Elult írunk, a zsidó naptár utolsó, Ros Hásánát közvetlenül megelőző hónapját. Tudjuk, hogy ez a – napi sófárhangos riadóval kísért – időszak az önvizsgálaton, a megbánáson és a megbocsátáson át történő megújulás időszaka.
De hogyan is fogjunk hozzá ehhez a nagy munkához? Mik is pontosan a teendőink? Ebben nyújt segítséget Miriam Shulamit (Melinda Mindy Ribner), az USA-ban élő kortárs spirituális tanító, a „Kabbala Month by Month”, az „Everyday Kabbala” és a „New Age Judaism” c. könyvek szerzője [ www.kabbalahoftheheart.com ] – gyakorlati tanácsokkal. Íme az ő javaslatai.
Mivel csak arról a helyről tudunk elindulni, ahol éppen vagyunk, ezért praktikus úgy elkezdenünk e hónap munkáját, hogy konkrétan felidézzük a múlt év legfontosabb eseményeit, eredményeit és kihívásait. Milyen volt a múlt év számodra? Gondolj vissza a múlt évre kitűzött céljaidra, elképzeléseidre. Hol voltál akkor, és hol vagy most? Megvalósítottál-e valamit az akkori terveidből? Hozott-e az élet olyan váratlan fordulatokat, meglepetéseket, amelyek eltérítettek eredeti céljaidtól? Vannak-e lezárásra váró ügyeid – akár a munkahelyeden, akár a magánéletedben? Milyen lelki minőségeket fejlesztettél ki magadban ez évben és hogyan fejezted ki azokat? Melyek voltak azok a kapcsolataid, amelyek tápláltak? Melyek voltak azok, amelyek nehezebbé váltak? Őrzöl-e még magadban haragot, neheztelést mások iránt? Tudsz-e olyan személyekről, akik hasonlóképpen negatívan éreznek irányodban?
Elul hó belső munkája azt jelenti, hogy időt szánunk arra, hogy gondolkozunk, beszéljünk vagy írjunk ezekről a témákról. A feldolgozás jó módja a naplóírás vagy egy lelkitárssal, baráttal való kölcsönös és folyamatos megosztás.
Elul hónapban légy készen arra is, hogy olyan helyekre „tévedj”, olyan helyzetekbe csöppenj, amelyeket tudatosan nem választanál. Nézd meg, hátha éppen ezek adnak alkalmat a gyógyulásra, bizonyos – a lelkedbe beivódott negatív – érzésektől való megszabadulásra. Ha ebben a hónapban azon kapod magad, hogy eszedbe jut egy rég nem látott ismerős, szánj időt arra, hogy kapcsolatba lépj vele. Az – akár csak egy-két soros személyes üzenetekkel ellátott – újévi üdvözlőlapok is gyógyítják, illetve erősítik kapcsolatainkat.
Ha valakire neheztelsz, vagy ha te bántottál meg valakit, jó, ha még ebben a hónapban tudatod vele. Ne várj Jom Kippurig. A megbocsátás folyamata időt és beszélgetést igényelhet, ha őszintén gondoljuk.
Ha azokkal beszélünk, akik megbántottak minket, vagy akiket mi bánthattunk meg, ügyelnünk kell arra, hogy hangnemünk tiszteletteli legyen. Ha mi vagyunk a sértett fél, fájdalmunkat egyenesen, nyugodt hangon fejezzük ki, „én”-közléseket használva; ha lehetséges: vádaskodás és harag nélkül – és aztán figyelmesen meg kell hallgatnunk a választ. Ha ez túl nehéznek tűnik szóban, akkor levelet vagy e-mailt is írhatunk. A levél nagy előnye, hogy időt enged a másik félnek az üzenet megemésztésére.
Történelmileg Elul az az időszak, amelyben Mózes visszatért a Szináj hegyre bocsánatot kérni az aranyborjú-bűnért. Következésképpen, Elul munkája számunkra az, hogy megbocsássunk magunknak és másoknak. Amikor megbocsátunk másoknak, kinyílunk az isteni megbocsátásra. Ha el tudjuk engedni haragunkat, a megbántottságunkat – legyen az bármily nehéz is – azzal gyakran a lehető legjobbat tesszük önmagunknak.
A megbocsátás gyakran egy időigényes belső utazás, úgyhogy türelmesnek kell lennünk. A megbocsátás egy – másoknak és önmagunknak egyaránt adható – nagy ajándék. A megbocsátás azonban nem jelenti azt, hogy elnéznénk a helytelen viselkedést, sem azt, hogy megtagadnánk megbántott vagy haragos érzéseinket. Ehelyett a megbocsátás arra ösztönöz minket, hogy saját személyiségünk határain túlra lássunk, s ugyanígy lássuk a minket megbántó személyt is. Kinyitjuk szívünket a szeretetre.
Könnyebb megbocsátani akár másoknak, akár magunknak, ha felelősséget vállalunk azért a rosszért, ami történt. Az életünkben minden azért történik, hogy előre vigyen minket. A megbocsátás aktusában az az – önmagunk és Isten iránti – bizalmunk fejeződik ki, hogy egy állandó belső növekedési folyamatban vagyunk.
Sok erőt és őszinteséget kívánok mindannyiunknak e belső transzformációs munkához, majd ezek gyümölcseit meghozó, jó évet. Sáná tová!
