Köszöntsük együtt idén is a Fák Újévét!
Tu b’Svát január 25-én (pénteken) a Ráday utcai zsinagógában:
18 órakor gyertyagyújtás, szombatfogadás, majd kabbalisztikus széder gyümölcslakomával és borral.
Hogy minél gazdagabb legyen a gyümölcslakoma, kérjük, aki teheti, járuljon hozzá néhány szem ízletes gyümölccsel (lehetőség szerint már megtisztítva és felvágva).
A Tu b’Svát széder után a szokásos piknik vacsora következik, a résztvevők által hozott vegetáriánus ételekkel.
Tu b’Svát
A Fák Újévének a megünneplése az ókor végére, a római korra nyúlik vissza. A Szentély pusztulása előtt a zsidók jelentős része földműveléssel foglalkozott, eleven kapcsolatban álltak az élő természettel. A Tu b’Svát az egyik jellegzetes mezőgazdasági ünnep. Először a Misna (a közös időszámítás szerint 200 körül leírt zsidó vallási és polgári törvények gyűjteménye) említi, a négy újév egyikeként.
A közkeletű héber elnevezés az ünnep dátumára utal: Svát hó 15-e. 15=9+6, a TET betű számértéke 9, a VÁV-é 6, ezért a 15-ös számot TET-VÁV-ként, kiejtve TU-ként emlegetjük: tehát 15-e a Svátban.
Miért kell, hogy a fáknak külön újévük legyen? Ez a misnai törvény a terményadóhoz kötődik. Az első három évben nem volt szabad a fiatal csemete termését elfogyasztani, majd a termény 10%-át kellett beszolgáltatni. Ha a gyümölcs Tu b’Svát napja előtt kezd beérni, még az előző évhez számít, ha a határnap után, akkor a következőhöz.
A Szétszóratás idején ez az ünnep vált a diaszpórában élő zsidóság számára az egyik legerősebb érzelmi kapoccsá Izrael országával. Az ünnepen Izrael földjéről származó gyümölcsöket ettek és az ősi földre emlékeztek. A Tóra szerint a következő hét gyümölcs szimbolizálja Izrael földjét: búza, árpa (ill. ezekből készült kenyér vagy sütemény), szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó és datolya (méz). Ezt a hetet egészítették ki különböző más gyümölcsökkel általában 15-re – a 15-i dátumhoz kapcsolódva – és alakították ki köré a Tu b’Svát Széder szertartását a XVI. századi cfáti kabbalisták.
A mai közösségekben ismét népszerűvé váló és kreatívan használt rítus a Peszach Széder mintájára született. Mint ott, ezen az esti lakomán is 4 pohár bort fogyasztunk. Itt a különböző színű borok a természet körforgását, az évszakok közti átmenetet jelzik. A késő ősz–koratél szunnyadásában a leghalványabban sütő nap fehérjével kezdve – folyamatosan eljutva egészen a nyárvégi – kora őszi szürethez: a Nap tomboló vöröséhez.
A megfelelő áldások kíséretében kóstolt gyümölcsfajtákat a kabbalista koncepció szerinti három különböző szintű világállapotnak feleltetjük meg. A legalacsonyabb szintű világ a hétköznapi cselekedetek világa, ahol a legkönnyebb hibázni. Ezért azok a gyümölcsök jelképezik, amelyeknek erős védőrétegre, héjra van szükségük (pl. narancs, dió, mandula). A második világot, az alkotás világát azok a gyümölcsök képviselik, amelyek lényegét megesszük, a magjukból pedig új élet születik (datolya, alma, barack). A harmadik, legmagasabb szintű világ a teremtés világa, melyet a teljes egészükben fogyasztható gyümölcsök (mazsola, szentjánoskenyér) jelképeznek.
A Fák Újéve a környezetvédelem, a környezettudatosság ünnepe is lett. A mai Izraelben a faültetés állami napjává tették ezt a napot. A faültetés kapcsán Johanan ben Zákháj ősi példázata ma is aktuális. „Ha éppen faültetéssel vagy elfoglalva és azt mondják, jön a messiás, akkor előbb fejezd be az ültetést, s csak azután menj fogadni őt. A megváltás magában az ültetés aktusában van.”
(A Kelemen Katalin rabbival készült riport elhangzott 2010. jan. 25-én a Duna Televízió „Halld Izrael!” című műsorában.)
